Valamiért szinte kötelezőnek éreztem, hogy írjak erről. Mivel a napokban rájöttem, hogy sokféle gonoszság létezik, de inkább azt mondanám, hogy sokan nem tudják ezt a fogalmat meghatározni! Szóval itt az ideje, hogy tisztázzuk.

Nekem sok gonosz tulajdonságom van. Viszont a szeretteimmel (ami egyes egyedül a családom jelenti) sosem lennék ilyen. De mással, ha MEGÉRDEMLI igen. Itt az első különbség. Biztos sokan ismeritek az emberek azon "kategóriáját", akik kibeszélik a másikat például vag beszólogatnak, kétszínűek. De ők nem gonoszak, mert nem a lelkükből fakad hanem a buta eszükből. Ez nagyon fontos. Nem mindegy, honnan jön a rossz. Nem mindegy, hogy azért mert valaki buta vagy mert valakinek a lelke sötét. A gonoszak okosak és mindent megfontoltan tesznek és eszesen forgatják a kártyákat. Egy következő különbség. Egy igazi gonosz lelkű alaptalanul a saját unalma miatt és mert nem tud magával mit kezdeni, nem kezd el "ártatlant" bántani. Vagy, ha nem ártatlan, de neki nem ártott, akkor sem. Az én gonoszságom csak kifejezetten célszemélyekre irányul, akik ezért tettek! Itt pedig jön egy következő fontos gondolat: a gonosz a múltja miatt lett olyan, amilyen. Aki pedig ismeri a múltját, rájön, hogy jogosan tesz mindent és jogosan lett olyan, amilyen. A számomra legmeghatározóbb érzelem a bosszú. Amivel a baj az, hogyha egyszer valaki megízleli, nem tudja abba hagyni. De ami jár az jár.

A gonosz nem feltétlenül rossz. Inkább... Olyan ember, aki visszadja amit kap. Én nem szeretem a sorsra bízni. Persze, a sors is visszaadja. De én akarom okozni és látni. De a legjobb, hogy élvezem is. A volt "barátaim" felháborodását, hogy azt hiszik érdekel. De az igazság, hogy teljesen jogosan nem számítanak nekem. Mindegyikőjük tett ellenem. Egy barát ilyet nem tesz. Ha mégis megpróbálja, az volt az utolsó tette ami velem kapcsolatos. Utána lehet sírni, hidegen hagy. Mindennap egyre jobban élvezem ezt az énem.
Persze sokan dobálóznak azzal a közhellyel, hogy "Ne süllyedj arra a szintre" vagy, hogy "ettől Te is olyan leszel,mint ő". Ami nem igaz, csak kitaláció és olyan jelentéktelen mondat, ami próbál megállítani - sikertelenül természetesen. Én csak visszaadom. Az nem ugyanaz. Engem nem késztetett a "semmi" arra, hogy ilyenre vetemedjek. Engem valami, sőt VALAKI(K) késztetett erre.